Az 1788-ban újjáépült katolikus templom felújítására  a Szigetszentmártoni Római Katolikus Egyházközség a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vett  10.465.015 forint támogatást.
A pályázatot 2009 januárban nyújtotta be az egyházközség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, mivel a település központjában álló épület méltó megjelenése szempontjából nélkülözhetetlen volt a homlokzatok stílusos kialakítása.  
Az értékelést követően a Kis-Duna-menti Vidékfejlesztési Egyesület (LEADER Akciócsoport) hozta meg a pozitív döntést, így a templomrekonstrukció 2010 februárjában megkezdődhetett.
Szigetszentmárton az ősi települések közé tartozik, neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV.(Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte.  A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére utal, amelynek felépítéséhez Krisztina főhercegnő, a Ráckevei koronauradalom birtokosa, Mária Terézia leánya adománnyal is hozzájárult. Az egyhajós, homlokzati síkban tartott toronnyal ellátott copf stílusú épületben a  vörös márványból készült főoltár felett látható a Szent Mártonról 1800 táján készült festmény. Különösen szép korai barokk munka Szent Antal és Szent János faragott szobra, amelyet az 1759. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve már említett. Ezek a kisméretű, szépen kidolgozott alkotások a régebbi, 1727-ben épített templom berendezéséhez tartoztak, ma a karzat alatt, a bejárat két oldalán állnak. A katolikus templom mellett felállított világháborús halottak emlékműve egyszerűségével és sűrűn vésett neveivel mementóként áll, emlékeztetve a szörnyű évekre.   KVE