Lakossági fórumok, civil kezdeményezések sora igyekszik továbbra is ébren tartani a figyelmet a „hangosságáról” híres tököli reptér ügyérben. A számtalan alkalommal vihart kavart repülőtér-hasznosítás kérdése még mindig megoldatlan.

Miközben a települések éppen aktuális harcukat vívják a zajgátló övezet kijelölésének visszavonása, a csendes övezet kijelölésének testületi megerősítése, a fennálló zaj okozta folyamatos lakossági problémák, a logisztikai beruházás káros hatásai elleni tiltakozás tárgyában, a reptéren továbbra sincs egyéb mozgolódás, mint a zajos sportrepülők mutatványai. Kivárás vagy „csak” a térségi fejlesztések egymásra utaltsága az információs csend oka? Nyolc éve már, hogy az egykor szovjet katonai reptérként működő tököli reptér bezárta kapuit. 2002-es privatizációja után kezdődött meg a fejlesztés, vagy legalábbis annak tervezése. A kézzelfogható tényadatok egyike Tököl város rendezési tervének módosításában szerepel, amely teljes körűen a kereskedelmi szolgáltatás céljára kívánja kijelölni a területet, kivéve a kimondottan repülésre használt részt.

A privatizáció előkészítésében részt vett Tököl Airport képviselője, Wachsler Tamás nevéhez fűződő, három év előtti logisztikai fejlesztési elképzelés máig él a köztudatban. A Magyar Logisztikai Stratégia koncepciójába ágyazott elképzelés nagyszabású, az M0-ás autóúthoz, a Dunához, valamint a vasúti szállításhoz is kötődő logisztikai beruházás lenne. Ennek feltétele egyrészt a szigeti gerincút építésének megkezdése, továbbá a repülési tervek elfogadtatása a térség érintett településeinek önkormányzataival. Utóbbi nem túl sikeres, hiszen a reptérrel az egyetlen baj éppen az, hogy máris zajos. Másik elképzelés a repülőtér-javító bázis Tökölre telepítése. Talabos Gábor, a Master Sky Kft. ügyvezetője szerint ez lényegesen kevésbé zavarná a környéken lakókat, hiszen a heti egy-két leszállást követően maguk a javítási munkálatok már nem hangosak. Mindkét beruházás legfőbb előnye a munkahelyteremtés lehetősége. A nagy zajban erről kevés szó esik. Mindeközben az érintett települések a bürokráciával is kénytelenek hadba szállni. Százhalombatta és Szigethalom számára az idei év a jogi eljárások jegyében telt – mondta el a Duna Völgyének Fáki László, Szigethalom polgármestere. A két település megfellebbezte az első fokon eljáró közlekedési hatóság a zajgátló védőövezet kijelölésére hozott határozatát. A másodfokú határozat hiánypótlásra szólított fel, majd a Magyar Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság ismételten első fokon eljáró szerve határozatban vonta vissza a zajgátló övezet kijelölését. Szigethalmon legalábbis közel 300 ingatlan lenne az övezeten beül. Ezek vagyontárgyi megítélését a bejegyzés gyakorlatilag nullával tenné egyenlővé, beleértve magát a hivatalt, illetve egy évtizedek óta működő óvodát, melynek átköltöztetésére nincs forrás. Halásztelken lakossági aláírásgyűjtés kezdődött annak érdekében, hogy az önkormányzat minősítse az érintett terület, a temető környékét csendes övezetté. A november eleji testületi közmeghallgatás ennek jegyében telt, testületi döntés egyelőre nem született. Százhalombattán is összegyűltek az érdekeltek november első hetében. A civil szervezetek által kezdeményezett találkozón Érd vezetése is képviseltette magát. Az Élhető Környezetünkért Egyesület és a köré sereglő civilek az önkormányzati összefogást szorgalmazták, valamint a Magyar Logisztikai Stratégia térségre vonatkozó káros hatását fejtegették. A gyors reakciókat az a nemrégiben életbe léptetett építésügyi változás indokolja, amely leegyszerűsíti a településrendezési tervek változtatását, valamint szűkíti a civil szerveződések mozgását e téren.