Összekapcsolódhat 2011-re a közel nyolcvan éve tehermentesítő útként megálmodott Csepel-szigeti gerincút. Már „csak” annyi hiányzik, hogy a főváros, illetve a szigeti települések megkezdjék a munkálatokat.
A tavasz meghozta a kistérség számára az első lépést, hogy végre valóban megépüljön a Csepel-szigeti gerincút. Ezt egy tábla is jelzi a közlekedők számára, Szigetszentmiklós, Tököl és Szigethalom határán avatták fel. A tököli elágazótól az M0-ás autóútig megépítendő, 6,7 kilométeres szakasz a tervek szerint egy év alatt készül el. A 4,6 milliárd forintos beruházásra az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében elnyert uniós támogatásból kerülhet sor.

A jövő novemberi átadást követően a következő lépés a térség gerincúttervében a halásztelki leágazó kiépítése. Szentgyörgyi József, Halásztelek polgármestere több ízben megerősítette, hogy a fedezet rendelkezésre áll rá, így fél évvel az első szakasz átadását követően már használhatják az autósok.

Nyáron a lakosok egy régi félelme is eloszlott, a főváros ugyanis történelmi lépést tett, legalábbis ami Csepel kerületét illeti: zöld lámpát kapott a csepeli gerincút építése. A 2,5 kilométeres szakasz megépítése nemcsak a Csepelen áthaladó forgalom enyhítése, az utak tehermentesítése okán fontos, hanem a csepeli szennyvíztisztító miatt is.
Az idei ősz a munkálatok és a várakozás jegyében múlik el, míg az elkövetkezendő a felújított úthálózat használatba vételével telik majd. A több mint tízezer autós mindennapjait könnyítő, a közúti fuvarozás zökkenőmentességét elősegítő projekt ezzel végre kikerült a „mi lenne, ha” jövőképek sorából, lendületet adva számos, vele összefüggő és szintén a közelmúltban útjára indított helyi fejlesztésnek.

A sziget közlekedésének a főváros vérkeringésébe való bevezetése még 1994-ben lett első ízben bejegyezve Szigetszentmiklós településszerkezeti tervére. A kezdeti elgondolás a helyi ipari park logisztikai fejlesztésének támogatása volt. Tíz év előkészítés után gyorsultak fel a tervezés munkálatok. Az elmúlt éveket a többszöri nyomvonal-bejegyzés, a helyi önkormányzatok és Csepel közötti megegyezés hiánya jellemezte, részben a csepeli tehermentesítő út, részben pedig egyéb, területi összeférhetetlenségek okán ellentétes nézőpontok ütközése miatt.

Az önkormányzatok összefogása, valamint kérésükre a Varju László, fejlesztésekért felelős államtitkár által kezdeményezett többszöri egyeztetés a főváros és a térségi települések önkormányzatai között végül meghozta a várva várt eredményt. Sokan kételkedtek nemcsak a terv megvalósulásában, hanem magában a fontosságában is, a mindennapi közlekedési nehézségek ellenére is. Belátható azonban, hogy mint oly sok más térségi fejlesztés, ez is a szorosan összefügg a foglalkoztatás, a turisztika, a gazdasági növekedés, az infrastrukturális fejlődés tágabb kérdéskörével. De ide vehetnénk az egészségügyet, a környezetvédelmet, a logisztikai fejlesztések kérdéskörét is.